Budapesten élek

   Habár magában a szigetben nincs igazából semmi különleges, elszigeteltsége, füves parkja, ösvényes útjai és zenélő szökőkútja egyaránt vonzza azokat akik most lépnek rá először, vagy akár századszor. Elhelyezkedésének köszönhetően csak egy kellemes kis sétára is megéri elmenni és kikapcsolódni kicsit. Sétám részleteit azoknak írom le akik még sose jártak a szigeten, vagy jártak már de csak körbefutották anélkül, hogy elmerültek volna benne.

    A 4es és 6os villamosnak van Margitsziget megállója mégis azt tanácsolom a partról induljunk el /Jászai Mari Tér vagy Margit híd, Budai hídfő/, mivel így kényelmesen szemügyre vehetjük az igen közel található Parlamentet, és a távolban magasodó várat ill. a Gellért-hegyet. Félúton van a lejáró, ahonnan már lehet látni és/vagy hallani a Zenélő kútat. Úgy tudom minden egész órában csendül fel egy klasszikus dal kb 10-15perces. Érdekessége a kútnak, hogy a vízágyú folyása igazodik a zenéhez, így azt a benyomást kelti mintha közük lenne egymáshoz és a víz a zene hatására táncol.

   A szökőkút után választhatsz merre menj. Itt nincs rossz megoldás, egyik se rejt csapdákat vagy szörnyeket. Lehetőség van a Duna part mellett végigsétálni a futópálya mellett, ahol a lépcsőkön bármikor meg lehet pihenni és nézni a Dunát vagy épp a futókat (kinek mi tetszik jobban). A sziget belsejét szerintem úgy alakították ki, hogy mindenki megtalálja azt a környezetet, ahol tényleg ki tud kapcsolni. A területet behálózzák az ösvények, melyek közül kedved szerint lehet válogatni, hogy most az erdőben bolyonganál szívesen, vagy épp egy füves ligetben piknikeznél, tollasoznál vagy fociznál.

   Akik szeretik az állatokat érdemes megnézni a Margitszigeti Állatkertet, ahol nagy élmény lehet nemcsak a gyerekek számára a lovak simogatása, vagy a totyogó kacsák és baromfik szemlélése. Nem csak házi hanem igazi vadállatokkal is találkozhatunk, mint az őzek, szarvasok vagy nyulak (ugye milyen vadak). Azért lehet találkozni is a hatalmas sólyommal, bagollyal és más nagymadárral is.

  Az állatkert mellett található a virágos kert ahol érdemes leülni egy padra és gyönyörködni a virágokban. Folytatva utadat az ösvény a romokhoz vezet. Ezek a romok Domonkos rendi kolostor maradványai ami kb. a 13. században épült. A felújítások lehetővé teszik, hogy jobban átjárhatóbb legyen ez a terület, de sikerült megőrizniük a romoknak köszönhető misztikus hangulatot is. Ezen a helyen élt és halt meg Szent Margit aki 18 évet töltött ezen a szigeten. Az ő tiszteletére nevezték Margitszigetnek.

Érdekesség, hogy korábban Nyulak szigete volt a neve, viszont nyulakat alig lehetett találni ott. Feltételezések szerint lehet elírás történt és igazából Leprások szigete volt, de latinul /Insula leporum=nyúl, Insula leprorum=leprás/ a nagy hasonlóság miatt valószínűleg összekeverték őket. Bővebb info itt.

  Ha még van erőd tovább menni, érdemes megnézni a víztoronyból elénk táruló kilátást. Nem túl magas építményről van szó és ha van kedved meg pénzed (sajnos belépős) akkor érdemes felmenni. Előtte található a Margitszigeti Szabadtéri Színház ahol egész nyáron programokkal várják az oda látogatókat.

   Végül a sziget utolsó nagy látványossága a Margitszigeti tó és Japánkert. Ha valaki igazán ki akar kapcsolni vagy csak romantikus hangulatra vágyik érdemes ellátogatnia erre a varázslatos helyre. Ahol a kis tavak, ösvények és egyedi élővilág még színesebbé teszi az egyébként is szép szigetet.

Remélem kellemesen elfáradtál. :) Visszafele ha már nem szeretnél sétálni tudom ajánlani a 26-os BKV buszt, mely keresztül visz a szigeten.

   Sok látványosságot biztosít a Budavári Palota a látogatók számára de személyes kedvencem az Országos Széchenyi Könyvtár /OSZK/, amely mind szellemi mind fizikai tulajdonságaival legyűgözött. A honlapjukon tényleg minden megtalálható amit csak tudni érdemes a könyvtárról, állományáról és működéséről éppen ezért én azt szeretném bemutatni, hogy mi van könyveken túl. Azért ha van egy kis időnk érdemes végigmenni a különgyűjteményeken nagyjából fél órát vesz igénybe. Érdekes, egyedi és persze nagyon régi térképeket, kéziratokat, plakátokat és színháztörténeti relikviákat fedezhetünk fel.

   Az olvasótermekben található dokumentumok jó ha 1%-át teszik ki, a nemzeti könyvtárának több mint 8 milliós az állománya. Az összes többi kiadvány vagy a hegy belsejében levő raktárban /további info itt knek se szívesen adják kiraktár az nem semmi.

   A könyvtárhasználó annyit lát, hogy mikor leadja a kérést, elindul egy sinen közlekedő kiskocsi és eltűnik a falban. Útja azonban csak most kezdődik. A raktárok ugyanis egyesével 11 emeletesek  és tetőterük maguk az olvasótermek. El lehet képzelni egy kocsi mennyi utat tesz meg mire eléri célját, ráadásul még vissza is kell fuvaroznia a dokumentumokat. A könyveket méret szerint csoportosítják, mert így helytakarékosabb ezt jelölik a könyveken látható ABC jelölés. Mint mindenhol itt is vannak kivételek, csak épp itt a kivételek is átlagosnak számítanak. Mivel a könyvtár Magyarország nemzeti könyvtára is, ezért minden olyan dokumentumot gyűjt ami magyar nyelvű, Magyarországhoz vagy magyar emberekhez kötehető, egyszóval minden ami magyar. Ezt a folyamatos gyűjtést a köteles példány szolgáltatással hajtják végre, azonban nem elégszenek meg ezzel, olyan régi kiadványok után is kutatnak amik már rég megjelentek, csak valamilyen oknál fogva nem jutott el a könyvtárba,  retrospektív állománygyarapítás útján pótolják.

   A könyvtár állományában egyes dokumentumokat, csak külön engedéllyel /kutató/, vagy még azzal se lehet személyesen megtekinteni. Viszont a digitális könyvtárnak köszönhetően elektronikusan mégiscsak tanulmányozhatjuk őket. Na de a lényeg, hogyha felmész az olvasótermekbe és egy képzeletbeli távcsőn a talpad alá nézel ott találod az eredeti Bibliotheca Corvinianát, Mátyás király könyvtárának egy részét -természetesen biztos helyen a hegy belsejében. A Corvinákat örző szekrényig eljutottam, viszont meg az én kedvemért se nyitották ki a páncélszekrényt. Kárpótlásul egy másik szekrényt kinyitottak, ahol a könyvtár minikönyv gyűjteménye volt található. Ezekből mára kiállítás készült.

   Másik kiemelkedő rész volt számomra a restaurátorok szobája. Egy sötét folyosón juthat el az ember oda, viszont amint átlép a küszöbön tündérországban érzi magát. Az egész terem tele van növényekkel, origami figurákkal nagy asztalokkal melyeken a megújúlásra váró dokumentumok sorakoznak.  Külöm érdekessége a teremnek, hogy a talajszinten található, így a dolgozók ha levegőzni vágynak csak ki kell lépniük az ablakon és már is a szabad ég alatt találják magukat.

   Az OSZK-ban adják az újonnan megjelenő könyvek részére a 13 számjegyű ISBN -számot /folyóiratoknál ISSN/, amely könyvek, hangoskönyvek, elektronikus könyvek, monografikus CD-ROM-ok, térképek azonosítására szolgál. A félreértés elkerülése véget, nem minden példány kap új számot, ha nem minden újonnan megjelenő kiadás. A hozzáértők le tudják olvasni belőle az országot, kiadót és hogy hanyadik kiadásnál jár a mű. Részletek itt.

  Ha nem akarsz beiratkozni csak körbenéznél a könyvtárban, előzetes bejelentkezés alapján és belépő díj megfizetésével lehetséges. Elérhetőségük itt.

   Több úton is fel lehet jutni a várba. Legkényelmesebb módja ha a Deák téren, vagy a Széll Kálmán térnél felpattanunk a 16os BKV buszra és felvitetjük magunkat. Ha mindent látni akarunk érdemes a kapuk után azonnal leszállni. Leírásomban a Széll Kálmán tér felől támadtam meg várat. A második megállónál Bécsi Kapu már le is szálltam, hiszen a megálló pont a Magyar Országos Levéltár előtt áll meg. A díszes épületben őrzik az ország és a nemzet összes írott dokumentumát -anyakönyvi kivonatot, kéziratot, térképet, alapító okleveleket stb.

    Bármennyire is vonz a már látható Mátyás templom impozáns épülete, érdemes ellenállni neki és a levéltár mellett elhaladva megtekinteni a Mária Magdolna -templomot. A 13.században épült templom egészen a II. világháborúig megőrizte alakját, azonban a háborúban ért sérüléseket nem hozták helyre, sőt még jobban pusztítottották. A régi templom kinézetéről csak az alapzat kövei az óratorony és egy elhagyatott ablakkeret árulkodik. Az utat követve a műemlék mellett és még tovább elérünk a várnegyed másik oldalához, ahol a budai oldal hegyei /dombjai, nézőpont kérdése/ csúszosodnak. Ha jobbra fordulunk ágyúk sora jelzi a  Hadtörténeti Múzeum bejáratát. Amennyiben érdekelnek a harci eszközök az épület túloldalán sorakozik pár, bár személy szerint nem igazán jöttem rá a funkciójukra.

    Ha nem akarunk bemenni egy kis lépcső visszavezet minket az óratoronyhoz, onnan vissza a levéltár és végre közelebbről is szemügyre vehetjük a Mátyás templomot, ami lenyűgöző látványt nyújt és ha sikerül a nagy tömegben eljutni a kilátóhoz, akkor Pestre is ráláthatunk. A Halászbástya hatalmas lépcsősoraival és  csúcsos bástya formájú kőtornyaival-az Árpád-házi hét vezért szimbolizálják - el se lehett téveszteni. Kedvelt helye a turistáknak és az eskövői fotósoknak. Visszatérve a Mátyás templomhoz egy kis bronz makettet láthatunk róla. Mikor ott jártam a háttérben magyar nóták szóltak a közeli étteremből, igazán hangulatos egy hely.

   Kipihentük magunka ideje tovább haladni. Következő állomásunk a Dísz tér. Innen ha rákanyarodunk az Uri utcára bemehetünk a Budavári Labirintus titokzatos világába.

"A török hárem a Labirintus bejárata fölött, az Úri utca - Hajadon – Tárnok utca találkozásánál található háztömbben volt, ahol a Hajadon utca felőli oldalon még most is láthatók a sűrűn berácsozott ablakok.
A Labirintus feltárásakor több, török korból származó női csontvázra bukkantak a kutatók. Valószínűsíthetően a törökök -150 éves uralmuk alatt- háremhölgyeket falaztak be a Labirintus termeibe, illetve Budáról történő kivonulásukkor a kutakba dobták háremhölgyeiket."

   A Dísz tér után átlépünk a Budavári Palotába. Jobb oldalon a régi vár alapzata sétálható körbe, balra a tér mögött a Várszínház és a Sándor-Palota látható. Egy kapu jelzi, hogy lassan Mátyás király udvarában járunk. A középkori zene, a jobb oldalon kialakított íjász tér már tényleg gyanús jelek, hogy bizony ez már a királyi udvar. Ha balra tekintünk a Magyar Nemzeti Galéria egyik épülete magasodik elénk. Mellette a egy kiemelkedő szökőkút a Mátyás kút - milyen eredeti név - áll. Már biztos jól elfáradtunk de még csak most jön a java. A kút mellett 2 kőoroszlán védelmezi az Oroszlános Udvart - hivatalos nevén Szent György teret - ahol a galéria másik épülete, az Országos Széchenyi Könyvtár /nemzeti könyvtárunk/ és a Budapesti Történeti Múzeum  határolja az udvart, ahol néha lovas bemutatók is vannak.

   Visszafele haladva a kút mellett egy boltív alatt ki tudunk menni a kilátóhoz. Elég megállni a kilátó szélénél és mindent belátunk egy forgás alatt: Ugye a várban vagyunk, pipa. Óramutató járása szerint kb 2óránál a Gellért-hegy, 6-nál a galéria, 9-nél Mátyás-templom, 10-nél Margit-sziget, 11-nél Parlament utána sorba a Szent István Bazilika, Lánchíd és egész Pest.

   Szerintem egész jó kis út volt kb. 2-3 óra teljesíthető plusz -minusz az építkezések miatti kerülők. Ha nincs több erőnk a Dísz térnél mind2 irányba megy a 16-os, azonban ha még egy kis természetjárás is belefér akkor induljunk el a feljáró előtti járdán lefele. Így leírva lehet nem egyértelmű, de ott helyben már az lesz. Két kanyar után kicsit egyenesen tovább egy kis hídhoz érünk, ahol figyelhetjük a Budavári Sikló mozgását. Még véletlenül sem az állatkáról beszélek -bár szerintem még olyat is lehet látni- hanem a felvonóról, ami a vár aljából viszi fel az embereket a Sándor-Palota elé és vissza. Egyenes tovább ismét pihenő hely, ami pont az Alagút felett lett kiépítve és egyenesen a Lánchídra néz. Régebben fiatalok kedvelt kiülős helye volt -még az átépítés előtt- mivel szó szerint nem voltak korlátok, vagy csak olyanok amik könnyen kikerülhetőek és le lehetett lógatni a lábunkat az alagútra. Mivel elgé balesetveszélyesnek találták, első körben szögesdrótokat vetettek be, aztán végül csak sor került egy rendesen kiépített pihenőre. Utunk végén a Király lépcsőn lesétálva, gyönyörködhetünk az Alagút és a vár hatalmasságában.

  További információkért ajánlani tudom a wikipédia Budai Várnegyed bejegyzését. A belső intézetekről külön részekben fogok majd mesélni.

ui.: Macskakövek miatt kényelmes cipő ajánlott - további információkért forduljon kezelőorvosához, cipész ismerőséhez :)

      Mindenki ismeri azt  a közmondást, hogy a kivétel erősíti a szabályt. Nincs ez másképp a legtöbb budapesti múzeumok esetében sem. Ha odafigyelünk mikor látogatjuk meg a kiszemelt múzeumot ingyen jeggyel is körbenézhetünk az állandó kiállításokon.  Intézetenként havonta egy max. két nap használhatjuk ezt a lehetőséget feltéve ha 26 év alattiak, illetve 18 év alatti gyermek kísérője /hozzátartozója/ vagyunk.  Továbbá nemzeti ünnepeinken /március 15., augusztus 20. és október 23./ mindenki számára adott ez a lehetőség. Az időszakos kiállításokra sajnos nem vonatkozik egységesen, de szerencsénkre itt is vannak kivételek.

Magyar Nemzeti Múzeum:

     Ez az a múzeum ahol minden van ami Magyarországhoz, a magyarsághoz köthető. Tematikus állandó kiállítása 400.000 éve kezdődött és még a mai napig tart. A múzeum úgy lett kialakítva, hogy teremről teremre haladva mutatja be az egyes korszakokat időrendben, de akár visszafele is haladhatsz az időben, senki se fog vissza. Érdeklődéstől függően kb. 2-4 órát vesz igénybe az állandó kiállítás kényelmes végigsétálása, de egy futónak lehet 10perc is elegendő :)

      Elsőként érdemes megnézni a Lapidáriumot az épület pincéjében, ahol római kori oszlopmaradványok és sírok láthatók. A földszinten vannak a középkori és kora újkori gyűjtemények, majd az első emeletre érve vissza csöppenünk egészen az ősemberek korába, majd onnan végig a honfoglalásig. Betekinthetünk az ősemberek mindennapi életébe. Kiderül milyen módszerekkel ejtették el a vadakat és védték meg magukat az ellenségtől, hogy gyűjtögettek, milyen ékszereket hordtak és meghallgathatjuk az akkori hangszerüknek hangjátis. Egy szinttel feljedd az államalapítástól 1990-ig és még egy kicsit tovább mindent megtudhatunk Magyarország történetéről. Kik voltak az Árpád-házi király, hogy élt a kor embere, milyen csatákat vívtak hőseink a betolakodókkal amíg végül ki nem alakult az ország jelenlegi képe. Külön terem szolgál a tudósok és találmányaik bemutatására, amelyek nélkül ma én se írhatnám ezt a blogot.

     Ha már úgyis ott vagyunk érdemes megnézni kívülről is az épületet. A bejáratánál lévő hatalmas, színes padokat érdemes kipróbálni és távolról figyelni a nyüzsgő várost. Több mint száz évvel ezelőtt egész pontosan 1848. március 15-én nem székek, hanem több száz fiatal forradalmár vette birtokba a Múzeumkertet, ahol Petőfi a források szerint ott volt, viszont nem szavalta el a Nemzeti Dalt. De akkor mi történt ott?

„A küludvar terét homokbuczkák, dudva, kóró és vadnövények undokíták. Ott tarták naponkint hadgyakorlataikat a nemzetőrök; annak és névszerint az épület homlokzata előtti pompás lépcső s oszlopzat körét használták föl népgyülések s több más, többnyire zajjal kisért czélokra.” (Mátray Gábor, 1868)

Ingyenes belépés napja:

minden hónap harmadik szombatja

Forrás:

http://www.mnm.hu/

http://www.klauzal.hu/